Siófok  14.4  •  21.5 kn       

Keszthely  15.9  •  15 kn       

Balatonfüred  14  •  19.2 kn       

Balatonboglár  14.4  •  19.9 kn       

Orfű  14  •  9 kn       

Velencei-tó  13.8  •  22.4 kn       

Tiszafüred  10.6  •  17.1 kn       

Mályi-tó  11  •  11.2 kn       

2024. március 28., csütörtök

De hát mi a túró az a modellvitorlázás?

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Az elmúlt időszakban egyre népszerűbbé vált a modellvitorlázás Magyarországon, egyre több cikk jelenik meg a vitorlázás ezen részéről a vitorlás portálokon, 2017. májusában pedig Orfű rendezi a modellvitorlázók világbajnokságát három hajóosztály számára.

De hát mi a túró az a modellvitorlázás?

Ha beleképzelem magamat egy kívülálló helyébe, akkor bizony teljesen jogosan vetődne fel bennem is a kérdés, amely - ha ezt a cikket olvassa - már biztosan Önben is felmerült: De hát mi a túró az a modellvitorlázás?

            Sokat gondolkodtam, hogy miként lehetne ezt elmagyarázni, mert szerencsés módon a szakdolgozatomat is modellvitorlázásból írtam. Közgazdasági egyetemen, mesterképzésen, úgyhogy annyira mégsem komolytalan ez a modellvitorlázás dolog.

            A sportág tulajdonképpen úgy képzelhető el, hogy a versenyzők olyan kicsi vitorlás hajókkal vitorláznak, amelyekbe emberi személyzet nem fér, így annak szerepét az elektronikus eszközök veszik át, a versenyző pedig a partról irányítja a vitorlását. Ezt az álláspontot erősíti meg az a tény is, hogy a modellvitorlás versenyeken a vitorlázás nemzetközi szabályai érvényesek. Fontosnak érzem kihangsúlyozni, hogy a modellvitorlázás nem egyenlő a makettezéssel, sem az élethű hajómodellek versenyével. Mondjuk úgy, hogy a modellvitorlázás a vitorlázás „kistestvérének” tekinthető.

            Ahogy említettem, a vitorlázás versenyszabályai érvényesek a modellvitorlázókra is, így mi modellvitorlázók is hasonló csak kisebb pályát teljesítünk, mint a személyzettel rendelkező versenyhajók, és ugyanazokat a szituációkat éljük meg csak kívülről és sokkal gyorsabban, intenzívebben, és jóval nagyobb számban. Ez érthető is, mert nem ritka, hogy egy nap alatt akár húsz futamot is teljesítünk. A stratégiai és a taktikai részek is nagyjából azonosak, a vitorlázók számára készült szakirodalomból készülünk mi is, és ezeket próbáljuk begyakorolni.

            A modellvitorlások beállítása terén szintén a vitorlázásban használt elveket hasznosítjuk, annyi különbséggel, hogy a finombeállításhoz csak a parton tudunk nyúlni,  verseny közben csak a vitorlák kiengedését és behúzását, illetve a kormányzást tudjuk vezérelni. Gyakran elhangzik a parton egy kérdés az érdeklődőktől, hogy mégis milyen motor hajtja a modellvitorlásokat, ami egyrészt egyeseket felbosszant másrészt teljesen jogos. A válasz az, hogy semmilyen. A modellvitorlások meghajtásához csak a szélre és a vitorlázó tudásra támaszkodunk. Igaz van bennük motor, általában kettő is, szervómotorok, amelyek a vitorlázat, illetve a kormány mozgatásáért felelnek. A szervómotorok áramellátásáról egy akkumulátor gondoskodik, amely sokféle lehet mind kapacitását, mind típusát tekintve (LiPo, NiMh, LiFe…). A vezérlésüket egy vevőegység biztosítja, amely a versenyző távirányítójáról adott jelek alapján parancsokat ad a szervómotoroknak, hogy miként mozgassák a vitorlázatot, illetve a kormányt, így megvalósítva az irányítást. A kontakt teljesen direkt, a versenyző kézmozdulatait a modellvitorlás azonnal leköveti. Az ismertetett eszközök a hajókban található elektronika fő részei, azaz a két szervómotor, az akkumulátor és a vevőegység, ezek nélkül nincs modellvitorlázás. A modellvitorlások nem hasonlítanak semmilyen a valóságban megépített vitorlás hajóra, az adott hajóosztály szabályait minél jobban kihasználni képes komoly versenygépeknek, sporteszközöknek tekinthetők. Ezt bizonyítja, hogy Székely Antal volt olimpiai vitorlázó is aktív modellvitorlázónak számít, illetve Berecz Zsombor olimpiai vitorlázó is kipróbálta magát a modellvitorlázásban több Országos Bajnokság során is.

            Magyarországon összesen öt modellvitorlás hajóosztály van jelen, amelyből a világbajnokság szempontjából három érdekes, három hajóosztálynak lesznek a versenyei Orfűn 2017 májusában. Ezek az Egyméteres (F5-E / IOM), a Marblehead (F5-M), illetve a Ten Rater (F5-10) kategóriák.

Kezdjük talán az ismertetést az Egyméteres osztály irányából. Már a neve is sugallja itt fix egy méter hosszú hajókról van szó, amelyek vitorlázata a fedélzettől mérve nagyjából 180cm magas, a súlyuk a szabályok szerint minimum 4kg. A három közül ez a legkötöttebb, a hajók anyagát tekintve üvegszál használható, míg a szerelvények esetében engedélyezett a karbon szál is, de a méreteket tekintve viszonylag kicsi a tervezők számára a játéktér, ezt bizonyítja, hogy a vitorlázat méretei is fixek.

            A Marblehead már egy kötetlenebb osztályt jelent, ahol a hajótest hossza ugyan ismét fix 126cm, de sokkal több dolog változtatható a szabályok keretein belül például a vitorla méretei illetve a hajó súlyának sincs minimuma. A tőkesúly nagyjából 3kg súlyú és 70cm mélyen található a vízvonal alatt, de a szabályzat alapján ez változhat hajótípustól függően. A vitorlázat magassága sokszor eléri a fedélzettől számítva a 220cm-t is, a hajótest, és minden más is készülhet karbonszálból, így a költségek is növekednek. Az elején említettem, hogy kívülről a versenyző csak a vitorla ki- és behúzását és a kormányt tudja állítani, de ebben az esetben ez nem teljesen igaz. A Marblehead osztályú hajókban engedélyezett kettőnél több szervómotor használata, így különféle finombeállítások is módosíthatóvá válnak versenyzés közben, amely még inkább bizonyítja a modellvitorlázás vitorlázáshoz való hasonlóságát.

            A Ten Rater osztály esetében egy még kötetlenebb típusról beszélhetünk, ahol a tervezők kiélhetik minden vágyaikat a modellvitorlázás terén. Egy a lényeg, a hajótest vízvonala, illetve a vitorlafelület nagyságának aránya a szabályzatban megadott képlet alapján nem léphet át egy bizonyos szintet. Magyarul, aki hosszabb vízvonalú hajót épít az csak kisebb vitorlát szerelhet fel a hajójára. Átlagosan ezek általában 150cm hosszú hajók, amelyek vitorlázata szintén 220cm magas, mint a Marblehead esetében. A finombeállításra távirányítással verseny közben itt is lehetőség adódik.

Ebben az ismertetett három hajóosztályban fognak világbajnokot avatni Orfűn, amely osztályok mindegyikében magyar versenyzők is részt vesznek majd, többek között én is.  Remélem az írásom révén sikerült Önben is egy piciny ablakot nyitnom a modellvitorlázás világa felé, amelyből kiderült, hogy nem egy játékról van szó, hanem a vitorlázás egy komoly testvér sportágáról, amelyet sokan óriási szenvedéllyel űzünk. Csak azt tudom tanácsolni mindenkinek, megéri kijönni május első felében Orfűre megnézni a futamokat, garantálom érdekes látványosság lesz!

Ifj. Csóka László

Európai elit verseny az Adrián! Előző

Európai elit verseny az Adrián!

Rádióban a modellvitorlás világbajnokság! Következő

Rádióban a modellvitorlás világbajnokság!