Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A Velencei-tó partjáról indították el jelképesen a balatoni viharjelzést is csütörtökön. Néhány felvillanás után élesben, hivatalosan április elsejétől üzemel majd a rendszer október végéig.

Két új balatoni viharjelző-állomás létesítése van folyamatban, az egyik a déli parton, Fonyód-Bélatelepnél – hangzott el azon a hagyományos viharjelzés-indító sajtótájékoztatón, melyet idén először nem a Balatonnál, hanem Gárdonyban tartottak. Az a cél, hogy minden pontról legalább három állomás felvillanó fényét lehessen látni – mondta Tanka László, a katasztrófavédelem országos főigazgatóságának informatikai vezetője. Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési főosztályvezetője arról beszélt: hetvenkét kiválóan felkészült vízirendőr áll készenlétben hat balatoni őrsön, problémát jelent azonban, hogy elöregedett a járműparkjuk, egy-két éven belül komoly technikai fejlesztés válik szükségessé – erről folytak már biztató tárgyalások, tehát van remény...Tavaly egyébként viharjelzés alatt senki sem fulladt a Balatonba, ellenben minden korábbinál több, négyszázhét személyt mentettek ki a vízirendészet munkatársai a tóból.

A meteorológia is felkészült a viharjelző szezonra, ha már csütörtökön is működtették volna, akkor a heves szél miatt a Balatonra és a Velencei-tóra is „vészjelzést” adhattak volna ki. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke azt hangsúlyozta a gárdonyi sajtótájékoztatón: idén már hárommedencés viharjelzést adhatnak ki Balatonra, hiszen ha Siófokot vihar, szél közelíti meg, attól még Keszthely környékén lehet szélcsend és fürdőzésre alkalmas idő. Ezért aztán három részre osztották a tavat viharjelzés szempontjából: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsony és Tihany közötti középső, valamint a keleti medencére.

Technikai fejlesztés révén azt is el kívánják érni, hogy a felvillanó fényeket háromszázhatvan fokban látni lehessen, azaz ne csak a víz, hanem a települések, strandok felől is. Dunkel Zoltán arra is felhívta a figyelmet: adataik szerint egyre gyakoribbak az erős szélviharok, ami minden bizonnyal a klímaváltozás következménye. Különösen veszedelmes a gyakori nyári forró szél, amit nem kísér eső; a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízibicikliket a hullámos mélyvízre. Egyre fontosabb tehát, hogy szakembereik pontos előrejelzést adjanak. Munkájukat úgynevezett „szuper-számítógép” is segíti.
Hatvan kézi rádiót osztanak ki a tóparton, ez is elhangzott a viharjelzés-indító tájékoztatón. Ezek önkormányzatok által üzemeltetett strandokra, vízimentőkhöz kerülnek, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén gyors és hatékony lehessen a kommunikáció.

A balatoni vízirendészet tájékoztatójából az derült ki, hogy a vízbefulladásos balesetek általában nem kapcsolódtak szabálysértésekhez; a tragédiák hátterében betegségből fakadó rosszullét, figyelmetlenség, vagy túlzott kockázatvállalás állt. Felhívták a figyelmet, hogy a 1817-es, ingyenesen hívható balatoni vízi segélyhívó szám segítségével huszonnégy órán át elérhető a vízirendészet ügyelete.